törvény módosításáról szóló 513/1991. törvény által módosított Kereskedelmi törvénykönyv (a továbbiakban: Kereskedelmi törvénykönyv) 390/2019 Coll. törvény módosításáról szóló 513/1991. A későbbi szabályozással módosított, egyes törvényeket módosító és kiegészítõ Kereskedelmi Törvénykönyv a 13. § 4 rendelkezései közé új bekezdést illesztett be a törvényi testület társaság nevében eljáró jogkörének korlátozása.
A jogalkotó célja az volt, hogy rávilágítson az ilyen jellegű hatáskör-korlátozás hatástalanságára harmadik személyekkel szemben. A gyakorlatban különbséget kell tenni a társaság nevében történő törvényes gazdálkodás módjának meghatározása és a társaság nevében történő felhatalmazás korlátozása között, amennyiben ezek nem azonosak.
Az említett módosítás bevezette a cégnyilvántartási bejegyzések összehangolásának kötelezettségét a jogi személy nevében eljáró törvényi szerv korlátozására vonatkozóan, a bevitt adatok módosítására vonatkozó legközelebbi javaslat2 benyújtásakor. A cégbíróság felhívja a kérelmezőt a hiányosságok 15 napon belüli megszüntetésére. A határidő hiábavaló lejárta után a cégbíróság nem veszi figyelembe az adatváltozás bejegyzésére vonatkozó javaslatot, és egyúttal 3310 euróig terjedő pénzbírságot szab ki a társaság törvényes szervére. A törvényi szerv tevékenységének módja tükrözi a jogi személy harmadik személyekkel szembeni akaratát a Kereskedelmi Törvénykönyv rendelkezései szerint, valamint az alapszabályban vagy az alapszabályban foglalt megállapodás szerint. A magatartási mód be nem tartása a jogi aktus érvénytelenségét vonja maga után, ha például a társaság több tagú törvényi testülettel rendelkezik, és a jogszabály nem felelt meg a jogszabályi szerv jogkörét ellátó minimális létszámnak.
A kezelési módszerek a következők:
- bármely tag önálló tevékenysége
- annak a személynek a kijelölése, aki bármely taggal vagy több taggal közösen járhat el
- kifejezetten (névvel) megjelölt személyek egyéni vagy közös fellépése
- azon cselekvések körvonalazása, amelyekben mindenkinek együtt kell cselekednie azoktól a cselekvésektől, amelyek eltérőek, ha az írásbeli cselekvésekben módosulnak.
A végrehajtói jogkör korlátozásának mértékét a Kereskedelmi Törvénykönyv semmilyen módon nem határozza meg. A társadalmi szerződés meghatározza minden cselekvés feltételeit. hogy a 10 000 eurót meghaladó jogi lépések esetén az ügyvezetőnek szüksége lesza közgyűlés vagy a felügyelő bizottság előzetes jóváhagyása". Harmadik személyekkel szemben azonban a korlátozás hatástalan, ezért a társaságot akkor is köti a vezető vezetése, ha az nem teljesítette a társasági szerződésben foglalt feltételeket. (közgyűlés, felügyelő bizottság), vagy harmadik személy, míg a társaság nevében eljáró felhatalmazás korlátozása esetén az akarat megalkotása és annak kifejezése minden esetben az alapszabályban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a társaságon belüli cselekmény végrehajtásához (okirat benyújtása, közgyűlési jóváhagyás beszerzése) kötődik. pontja megakadályozza, hogy a megállapított eljárást megkerülje vagy megsértse, ellenkező esetben a jogsértés a vezető tisztségviselő felelősségét vonja maga után a társaságnak és a részvényeseknek okozott kárért. A törvényes szerv cselekvőképességének korlátozása nem kerül bejegyzésre a cégjegyzékbe, de a társaság törvényes szervének eljárási módját kötelezően rögzítik a cégjegyzékben, és az ilyen intézkedés harmadik személyekkel szemben joghatással jár.
Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy a törvényes testületet meg kell különböztetni az ügyésztől. A cégvezetővel ellentétben az ügyész nem jár el"a cég nevében"de cselekszik"a cég számára" mint meghatalmazással rendelkező képviselő. A meghatalmazott nem társasági szerv, ellentétben a törvényes testülettel.
