Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) határozatot hirdetett, amely hozzájárul a mára klasszikussá vált vitának – a magánélethez való jog kontra véleménynyilvánítás szabadságához – szóló döntések sorához.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) határozatot hirdetett, amely hozzájárul a mára klasszikussá vált vitának – a magánélethez való jog kontra véleménynyilvánítás szabadságához – szóló döntések sorához.
A panaszos eredetileg a Cseh Köztársaság bíróságai előtti személyiségvédelmi eljárások kezdeményezője volt. Olyan helyzetről volt szó, amikor a felperes (panaszos) személyiségvédelmi keresetet nyújtott be a folyóirat kiadójával szemben. A per alapja az volt, hogy a felperes az egyik újságban hirdetést tett közzé, miszerint élettársával olyan felnőtt nőt keresnek, aki hajlandó lenne szülni és gyermeket szülni számukra. a köztévében sugározzák. Az így sugárzott riport alapján az alperes (újságkiadó) "Kereskedni születendő gyermekekkel!" címmel cikket közölt. A felperes eljárási kudarcai után a II. Pozsonyi Kerületi Bíróság, a Pozsonyi Regionális Bíróság és végül a Szlovák Köztársaság EJEB Alkotmánybírósága előtti eljárásban.
Az EJEB hagyományos kritériumokat alkalmazott a panasz elbírálásakor:
- mennyire híres az illető?
- mi a korábbi magatartása az érintettnek és a kifogásolt cikk alanyának?
- hasznos volt a cikk a használt formában való közzétételea cikkben használt fényképeket kapta meg?
A jelen ügyben az EJEB a következő következtetésekre jutott:
A panaszos nem nyilvánosan ismert személy, és nem számíthatott arra, hogy a hirdetésére válaszolóval folytatott beszélgetés során a televízió nyilvánosságra hozatala céljából hamis személyazonossággal rögzíti kommunikációjukat és személyazonosságát.
Éppen ellenkezőleg, a kérelmező hátrányára az EJEB egyetértett a Cseh Köztársaság bíróságainak következtetéseivel, amikor megerősítette, hogy közérdekről van szó. Az újság tartalma és a fent említett tények bemutatásának módja alapján a bíróság megállapította, hogy bár a kérelmezőt negatív színben tüntette fel, ez önmagában nem jelent beavatkozást a jogaiba.
A bíróság azonban problémát látott a kérelmező fényképeinek közzétételében. A bíróság nem látott jogos okot arra, hogy a kérelmező arcáról készült fényképeket a cikk tartalma mellett közzétegyék ahhoz, hogy kellőképpen rámutassanak a közérdekű kérdésre.
Összegzésképpen az EJEB arra a következtetésre jutott, hogy az újság kiadójának a cikk közzététele előtt figyelembe kellett volna vennie, hogy a kérelmezővel készült interjú felvétele lényegében a jóhiszeműségével való visszaélés volt, miszerint a riporter valóban érdeklődött a hirdetésre való válaszadás iránt. Az EJEB így arra a következtetésre jutott, hogy megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkét, azaz a kérelmező magán- és családi életéhez való jogát.
