A Bíróság a C-554/21, C-622/21 és C-727/21 egyesített ügyekben 2024. július 11-én hozott ítéletében úgy határozott, hogy az ügyben eljáró bíróság döntéshozatali összetételének magának kell döntenie annak kimeneteléről.
Horvátországban a másodfokú bíróságokon a határozatot hozó testület által hozott valamennyi határozatot megküldik a határozatot hozó bíróság anyakönyvi bírájának, mielőtt azokat hivatalosan kiadják és kézbesítik az eljárásban részt vevő feleknek.Az anyakönyvvezetőt az adott bíróság elnöke választja ki. Hatáskörébe tartozik mindenekelőtt a döntéshozó szerv ítélethirdetésének megszakítása és a következő döntésre vonatkozó utasítás kiadása. Az eljárás résztvevői azonban nem ismerik a bejegyzett bíró nevét, illetve azt, hogy a bejegyzett bíró beavatkozott-e az eljárásba, amikor az ítéletet határozati egyezséggel hirdették ki. Ilyen esetben az érintett döntéshozó szerv köteles az eredetileg meghozott bírósági határozatát megváltoztatni.
A horvát felsőfokú kereskedelmi bíróság szerint a horvát másodfokú bíróságok fent említett eljárási mechanizmusát az ítélkezési gyakorlat koherenciájának biztosításának szükségessége indokolta. Az uniós joggal kapcsolatos kétségek miatt azonban a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság a Bírósághoz fordult.
A Bíróság határozatában rögzíti, hogy a bíróság belső eljárási mechanizmusát, amelynek elsődleges célja az ítélkezési gyakorlati ellentmondások megelőzése, illetve a jogállamiság elvével és a jogbiztonság biztosításával összefüggésben történő kiigazítása, kell. A bíróság érdemben eljáró döntéshozó szervének magának kell meghoznia az eljárást lezáró határozatot. A Bíróság azt is hozzáteszi, hogy a bíróság döntéshozatali összetételének összetételére szigorúan be kell tartani az átláthatóság szabályait, amelyeket az eljárásban részt vevő felek ismernek. A bíróság döntéshozó összetételébe nem tartozó személyek jogosulatlan beavatkozását ki kell zárni.
