Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) kimondja, hogy „senki sem indítható büntetőeljárásban vagy nem büntethető olyan bűncselekmény miatt, amely miatt az Unión belüli jognak megfelelően már felmentették vagy jogerős ítélettel elítélték”. Az idézett rendelkezés számos mai jogrendszer egyik alapelvét fejezi ki. Ezt az elvet a kettős veszély tilalmának nevezik, más néven ne bis in idem elvnek. Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban két határozatában is kommentálta a kettős veszélyeztetés tilalmát.
ügyben hozott C-117/20hozzászólásA bpostot egymás után két nemzeti hatóság bírságolta meg. Az első bírságot a postai szabályozó hatóságokkal szembeni kedvezmények alkalmazása miatt szabták ki, 2,3 millió euró összegben. Ezt a döntést a brüsszeli fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte. Eközben ugyanazon kedvezmények alkalmazása miatt egy második, 37,4 millió eurós bírságot is kiszabtak. A második bírságot a Gazdasági Versenyhivatal szabta ki.
Az Európai Unió Bírósága szerint a ne bis in idem elv megsértése nem történt. Közölte: gazdasági versenyjog megsértése miatt szankcionálható egy vállalkozás, ha az ágazati jogszabályok be nem tartása miatt azonos tényállás miatt már jogerős határozatot hoztak vele szemben. A szankciók ilyen kiszabásának feltétele azonban olyan világos és pontos szabályok megléte, amelyek lehetővé teszik annak előrejelzését, hogy mely cselekmények és mulasztások lehetnek azok tárgya.
ügyben hozott C-151/20NordzuckerA Nordzucker és a Südzucker képviselői telefonbeszélgetést folytattak az osztrák cukorpiacról. Ennek alapján a Südzuckerrel szemben 195,5 millió eurós bírságot szabtak ki, és mindkét cégnél megállapították, hogy megsértették az uniós jogot és a versenyszabályokat.
A Bíróság szerint nem sértették meg a ne bis in idem elvét. Versenyellenes cél vagy hatás miatt a vállalkozás ellen a versenyhatóság eljárást indíthat és pénzbírságot szabhat ki, még akkor is, ha azzal egy másik tagállam versenyhatósága már jogerős határozatban foglalkozott.
A 2022. március 22-i két ítélet fontos pontosításokat tartalmaz a ne bis in idem elve szerinti védelem tekintetében. Először is hangsúlyozni kell, hogy a Chartában említett alapjog nemcsak a szűk értelemben vett büntetőeljárásban kiszabott szankciókra vonatkozik, hanem a különböző közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárásokra is, amelyek tágabb értelemben büntetőjogi jellegű szankciók kiszabásához vezethetnek. Az Európai Unió Bírósága lényegében a 2018-tól hozott úttörő határozataiban meghatározott kritériumokat alkalmazza ugyanazon természetes vagy jogi személlyel szemben párhuzamosan lefolytatott közigazgatási és büntetőeljárásokban (eucrim 1/2018, 24 - 27).
Ennek a két ítéletnek fontos szempontja, hogy az Európai Unió Bírósága jogtudományok között egységesíti az „elmegyek” feltétel értelmezését. Ez azt jelenti, hogy a versenyjogi kettős veszélyeztetés tilalmán belüli „idem” kritérium megítélésében letért sajátos útjáról (az ún. „idem-crimen” megközelítés, amely a személy és a tényállás mellett a védett jogi érdeket is magában foglaló hármas azonosságot is figyelembe veszi).
Emellett az Európai Unió Bírósága egyértelműen kimondja, hogy a kettős identitás elleni védelemnek megvannak a határai, azaz j. nem abszolút, miközben egységes, többlépcsős felülvizsgálati programot dolgozunk ki. A döntő szempont itt mindkét eljárás által követett célok megítélése, valamint a kettős büntetés arányossága.
