A természetes személynek joga van különösen követelni a személyiségének védelméhez való jogába való indokolatlan beavatkozás megszüntetését, az ilyen beavatkozás következményeinek megszüntetését, valamint a megfelelő elégtétel biztosítását.1. A Ptk. (1) bekezdés 2. pontja 13. §-ában foglalt hatályos és hatályos jogszabályok szerint, ha ez a kielégítés nem tűnik elegendőnek, különösen azért, mert a természetes személy méltósága vagy társadalmi tiszteletre méltósága jelentősen csökkent, a természetes személyt is megilleti a nem vagyoni kár pénzbeli megtérítése.
Maga az összeg azonban, amelyet a felperes a perben a perbeli javaslat petit nevű részében határoz meg, végső soron magának a bíróságnak a mérlegelésétől függ. Illetve a bíróságnak az ítélet kihirdetésekor foglalkoznia kell döntésének indoklásával, de nem ítélhet meg a felperesnek a javaslatában kértnél magasabb összeget, még akkor sem, ha a javasolt összeg szubjektív szempontból indokolatlanul alacsony lenne.
Éppen ellenkezőleg, a bíróság az eset körülményeire és a bizonyítékokra tekintettel csökkentheti ezt az összeget. A bíróságnak még arra is van joga, hogy a felperes javaslatát teljes egészében elutasítsa, de meg kell jegyezni, hogy az alsóbb fokú bírósági határozatok esetében van lehetőség jogorvoslati kérelem benyújtására, például az ítélet elleni fellebbezésre, de az addig nem lehet jogerős.
Az ilyen kártérítés megítélésének előfeltétele tehát lényeges körülmény, ez pedig a kár fennállása. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint súlyos sérelemnek kell tekinteni azt a sérelmet, amelyet a természetes személy a jogszabálysértés bekövetkezésének körülményeit, a beavatkozás intenzitását, időtartamát vagy hatását és következményeit figyelembe véve jelentős sérelemnek tekinti. Ebben az esetben azonban nem az ő szubjektív érzései a döntőek, hanem az objektív nézőpont, vagyis hogy az adott helyen és időben (azonos helyzetben, társadalmi státuszban stb.) más fizikai személy is így érzékelné-e a kérdéses sérelmet?2. alperes, illetve az alperes munkaszerződés szerinti munkahelye szerinti város bírósága, hogy történt-e olyan tény, amely megalapozza a kártérítési jogot, így meg tudjuk határozni, hová kell a keresetet benyújtani. az összefüggés (más néven ok-okozati összefüggés) a beavatkozás és a kár bekövetkezése és nem utolsósorban a vétkesség között.
113. § 1 1. számú Ptk. 40/1964.
2§-a szerint a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 2011. június 29-én kelt határozata, ügyiratszám. bélyegző 4 Cdo 232/2010
