2019.06.17-én a TAP Portugal 6:05-kor tartott. járatot üzemeltet Stuttgart (Németország) és Lisszabon (Portugália) között. Aznap hajnali 4 óra 15 perckor a szóban forgó Stuttgart és Lisszabon között közlekedő járat másodpilótája meghalt. A szóban forgó járat legénysége repülésre alkalmatlannak vallotta magát, mert sokkolta őket a másodpilóta hirtelen halála. Emiatt a TAP Portugal törölte a járatot. Azok az utasok, akiknek 6:05-kor kellett volna repülniük. Lisszabonba kellett volna szállítani őket egy pótjárattal, amelyet csak 16:40-kor terveztek.
Sok utas élt a járat 6:05-kor történt törléséből eredő jogával. Stuttgart és Lisszabon között. A TAP Portugal azonban megtagadta az 1275/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt járatkésési kompenzáció kifizetését az utasoknak. A 2004. február 11-i 261/2004/EK rendelet a visszautasított beszállás, a járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtott kártérítési és segítségnyújtási rendszer közös szabályainak megállapításáról. A TAP Portugal azzal érvelt, hogy a másodpilóta váratlan halála olyan rendkívüli körülménynek minősül, amely mentesíti a légi fuvarozót a kártérítési kötelezettség alól.
Emiatt a felek a stuttgarti tartományi bírósághoz fordultak, amely az 1998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmezését kérte a Bíróságtól. A 2004. február 11-i 261/2004/EK rendelet a visszautasított beszállás, a járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtott kártérítési és segítségnyújtási rendszer közös szabályainak megállapításáról.
A Bíróság megállapította, hogy a légi fuvarozót üzemeltető személyzetre vonatkozó intézkedések, mint például a személyzet beosztásával és a személyzet munkaidejével kapcsolatos intézkedések, a légi fuvarozó szokásos üzleti tevékenységének részét képezik. A fentiek értelmében a személyzet egy vagy több tagjának váratlan távolléte, még röviddel az indulás előtt is, az üzemeltető légi fuvarozó szokásos üzleti tevékenységének szerves részének tekintendő, ezért nem tartozik a rendkívüli körülmények fogalma alá. Mivel a betegség vagy haláleset a személyzet tervezésével és a személyzet munkaidő-beosztásával kapcsolatos, ami az üzemeltető légi fuvarozó szokásos üzleti tevékenységének része. Ebből következik, hogy a TAP Portugal légi fuvarozó társaság az 1275/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kártérítést köteles fizetni az utasoknak a járatok késése miatt. A 2004. február 11-i 261/2004/EK rendelet a visszautasított beszállás, a járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtott kártérítési és segítségnyújtási rendszer közös szabályainak megállapításáról.
A Bíróság álláspontja szerint a váratlan haláleset jogilag nem különbözik attól a helyzettől, amikor a repülés nem valósulhat meg más okok miatt, mint a személyzet egy tagjának váratlan betegsége, röviddel az indulás előtt. A fentiek értelmében a személyzet egy tagjának bármilyen okból való távolléte olyan eseménynek minősül, amely a légi fuvarozó szokásos tevékenységének részét képezi, ezért a légi fuvarozónak személyzete és személyzete munkaidejének megtervezésekor figyelembe kell vennie az ilyen előre nem látható események bekövetkezését, valamint egy vagy több személyzeti tag távollétét a végrehajtandó járaton.
Arra reagálva, hogy az érintett legénység korlátlanul teljesítette a hatályos jogszabályok által előírt rendszeres orvosi vizsgálatokat, a Bíróság hozzátette, hogy ez a következtetés nem vitatható, hiszen bárki bármikor megbetegedhet vagy váratlanul meghalhat.
Összegzésként megállapítjuk, hogy a végrehajtandó járat személyzetének egy tagjának halála vagy megbetegedése, majd a járat késése esetén az utasok kártalanításhoz való jogát a 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján állapítja meg, amely közös szabályokat állapít meg az utasok kártalanítási és segítségnyújtási rendszerére vonatkozóan a járat késése, a beszállás hosszan tartó megtagadása esetén.
