Az EU Bíróságának a Lexitor-ügyben 2025. február 13-án hozott C-472/23. számú ítéletében a bíróság kimondta, hogy a tájékoztatási kötelezettség olyan megsértése esetén, amely befolyásolja a fogyasztó azon képességét, hogy mérlegelje kötelezettsége terjedelmét, a bankot megfoszthatják a kamat- és díjfizetési jogától. Ez akkor is előfordulhat, ha e kötelezettség megszegésének egyéni súlyossága és a fogyasztót érintő következményei egyedi esetekben eltérőek lehetnek.
A Lexitor egy lengyel követelésbehajtó cég, amelyre a fogyasztó átruházta a bankkal kötött hitelszerződésből eredő követeléseit. Ez a cég azt állítja, hogy a bank a szerződés megkötésekor megszegte a fogyasztóval szembeni tájékoztatási kötelezettségét. A lengyel bírósághoz fordult, és követelte a banktól a fogyasztó által fizetett kamatoknak és díjaknak megfelelő pénzösszeget. Javaslata alátámasztására Lexitor egyrészt úgy vélekedett, hogy az éves százalékarányt (THM) túlértékelték; e társaság szerint az egyik szerződéses feltételt, amelyet ennek a mértéknek a számításánál figyelembe vettek, tisztességtelennek kell nyilvánítani, ezért az nem kötelező a fogyasztóra nézve.
Másrészt a szerződés nem tartalmazza egyértelműen a teljesítésével járó díjemelés okait és módjait. Lexitor szerint ezeknek a jogsértéseknek a lengyel törvények által megállapított bírság kiszabását, ezáltal a kölcsön szerződésben rögzített kamat és díjak alóli mentesülését kell eredményezniük. Mivel a lengyel bíróság azt szerette volna megtudni, hogy a bank megsértette-e az uniós jog által előírt tájékoztatási kötelezettséget, valamint, hogy a kamat- és díjjogtól való elvonás összeegyeztethető-e az uniós joggal, a Bírósághoz fordult.
A Bíróság először is emlékeztetett arra, hogy a megkötésekor számított THM-et egyértelműen és tömören fel kell tüntetni a kölcsönszerződésben. A THM-számítás azonban azt feltételezi, hogy a szerződés a megállapodott időtartamig érvényben marad. Az a tény, hogy a kölcsönszerződés túlzott THM-et tartalmaz, mivel a szerződés egyes feltételeit később tisztességtelennek ismerik el, önmagában nem jelenti a tájékoztatási kötelezettség megsértését.
Másodszor, a szerződésnek világosan és érthetően le kell írnia azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a teljesítésével járó díjak megváltoztatását. A tájékoztatási kötelezettség megszegését jelentheti, ha e célból a szerződés a fogyasztó számára nehezen ellenőrizhető mutatókon alapul. Ez az az eset, amikor az átlagfogyasztó nem tudja ellenőrizni, hogy a változást indokoló körülmények bekövetkeztek-e, sem azok hatását ezekre a díjakra, és így nem tudja megérteni kötelezettségének terjedelmét. A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben ez a helyzet.
Harmadrészt a tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén, amely a fogyasztónak a kötelezettsége mértékének megítélését befolyásolja, a bankot megfoszthatják a kamat- és díjjogosultságától. A nemzeti bíróság általi ellenőrzés függvényében a Bíróság ezt a szankciót ésszerűnek tekinti, bár a jogsértés súlyossága, valamint az ebből adódó, a fogyasztót érintő következmények esetenként eltérőek lehetnek.
