Magyarország megsértette az európai uniós jogot a kannabisz osztályozásának megváltoztatásáról szóló tanácsi közös álláspontról szóló szavazás során
A Bíróság a C-271/23. sz. ügyben 2026. január 27-én hozott ítéletében kimondta, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor az együttes ellen szavazott. kender.
Az Európai Unió Tanácsa 2020 novemberében határozatot fogadott el, amely meghatározza a tagállamok közös álláspontját az ENSZ Kábítószer-bizottságának ülésén. Ez az álláspont az ENSZ-egyezményekben a kannabisz és a kapcsolódó anyagok osztályozásának megváltoztatására vonatkozott az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai alapján. A szavazás során azonban Magyarország képviselője ezzel a közös állásponttal ellentétesen járt el, és egyúttal azzal össze nem egyeztethető nyilatkozatot terjesztett elő, amely felvetette, hogy eljárása megfelel-e az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegés miatt pert indított Magyarország ellen. Azt állította, hogy Magyarország megsértette az Unió kizárólagos külső hatáskörét, nem tartotta tiszteletben a Tanács közös álláspontról szóló határozatát, és ellentétes a lojális együttműködés elvével. Magyarország elsősorban a szóban forgó tanácsi határozat jogellenességére hivatkozva védekezett.
A Bíróság helyt adott a Bizottság keresetének, és megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A tiltott kábítószer-kereskedelemről szóló kerethatározat³ ugyanis az ENSZ-egyezményekre hivatkozva határozza meg a „kábítószer” fogalmát, így az anyagok besorolásának változásai közvetlenül érinthetik az uniós jogot. A tagállamok ilyen határozatokkal kapcsolatos közös álláspontjának meghatározása tehát az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, amelyet Magyarország nem tartott tiszteletben, amikor a Tanács határozatával ellentétes módon járt el.
A Bíróság megállapította továbbá, hogy a lojális együttműködés elve szerint a tagállamok kötelesek elősegíteni az Unió feladatainak ellátását, és tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely azt veszélyeztetheti. A jelen ügyben Magyarország azzal, hogy a nemzetközi testületben a Tanács által elfogadott közös álláspont ellen szavazott, nemcsak ezt az elvet sértette meg, hanem az Unió és tagállamai külső képviseletében az egység követelményét is. A közös stratégiától való eltérés gyengíti az Unió kohézióját és tárgyalási pozícióját az egyezmény többi szerződő felével szemben.
Végül a Bíróság pontosította, hogy a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban a tagállam nem hivatkozhat hatékonyan az Unió valamely intézménye, szerve, hivatala vagy ügynöksége jogi aktusának jogellenességére. Egy ilyen védekezés lehetővé tenné a tagállam számára, hogy egyoldalúan figyelmen kívül hagyjon egy kötelező érvényű uniós jogi aktust, és ezt követően a Bizottság fellépésével szembesüljön, ami összeegyeztethetetlen a jogállamisággal és a lojális együttműködés elvével mint az uniós jogrend alapvető pilléreivel. semmisnek tekinthető.
