A már hatályos módosítás folytatásaként szükséges rámutatni azokra az összefüggésekre, amelyek az összefüggések bizonyos kontextusát biztosítják az olvasó számára. 2019. március 1-jén az 54/2019. az antiszociális tevékenységet bejelentők védelméről és egyes törvények módosításáról, más néven "bejelentő törvény". E törvény célja, hogy védelmet nyújtson a munkavállalóknak a bűncselekmények vagy más antiszociális tevékenység bejelentéséért kiszabott szankciókkal szemben, és egyben biztosítsa a munkáltatók kötelezettségét az ilyen bejelentések fogadására és feldolgozására. Az intézkedések bevezetésével ösztönözni kell a munkavállalókat arra, hogy bejelentsék az antiszociális tevékenységet, amelyről a munkaviszony kapcsán értesültek.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2023. május 10-én elfogadta a visszaélésekről szóló törvény módosítását, amely a Szlovák Köztársaság Törvénygyűjteményében 189/2023. Ennek eredményeként a változtatások két időpontban léptek hatályba. Ennek a részleges változásokat tartalmazó módosításnak a hatálya 2023.07.01-től lépett életbe, de a szóban forgó módosítás olyan rendelkezéseket is tartalmazott, amelyek hatálybalépésére 2023.09.01-ig kellett várni, és a belső jelentési rendszerre és szankciókra vonatkoztak.
A bejelentő munkaviszonyával vagy más hasonló jogviszonyával összefüggő cselekvés vagy mulasztás, amelyet az antiszociális tevékenységről szóló tájékoztatás közlése vagy közzététele okoz, és amely a bejelentőnek vagy más személynek e törvény alapján indokolatlan sérelmet okozott vagy okozhat. Ez elsősorban felmondás, azonnali munkaviszony megszüntetése, fegyelmi eljárás, kényszerítés, szakmai képzés elmulasztása, munkabér csökkentése, jogosítvány törlése, ill. én.
Ez az intézkedés biztosította, hogy a munkaviszony mellett a más hasonló jogviszonyban állók is védelmet élvezzenek. Bejelentő csak az a természetes személy lehet, aki jóhiszeműen bejelentést tett, és az értesítést az illetékes hatósághoz címezte. A bejelentő személyének védelmével kapcsolatban egy nagyon fontos intézkedést vezettek be, ez pedig a bejelentő anonimitásának a munkáltató előtti megőrzésének lehetősége.
Ha meg akarjuk magyarázni az antiszociális tevékenységre alkalmazott szankciókat, akkor meg kell jegyezni, hogy ez súlyos és egyéb antiszociális tevékenységre osztható. Súlyos antiszociális tevékenység alatt a Btk.-ban meghatározott bűncselekményeket értjük, míg a módosítás kibővítette például a segítségnyújtás elmulasztásának, a hitelező kedvezésének, a jogosulatlan előny megszerzésének és nyújtásának, vagy a személyes adatok jogosulatlan kezelésének bűncselekményével.
A súlyos antiszociális tevékenység kifejezés eleinte olyan bűncselekményeket is jelentett, amelyekért a Btk. három évet meghaladó fegyházbüntetést ír elő, de a módosítás olyan bűncselekményekre vonatkozik, amelyekért a Btk. két évet meghaladó fegyházbüntetést ír elő. Továbbra is a súlyos antiszociális tevékenységet adminisztratív vétségként tartjuk számon, amiért számítással meghatározott felső határú bírság szabható ki, illetve olyan közigazgatási szabálysértést, amelyért legalább 30.000 euró felső határú bírság szabható ki. Ráadásul ez a módosítás nem vonatkozott a közigazgatási szabálysértések területére. Egyéb antiszociális tevékenység alatt olyan tevékenységet értünk, amely nem tartozik a súlyos antiszociális tevékenység jellemzői közé, és általában kevésbé súlyos tevékenység.
A módosítás létrejött:
- Felelős kijelölési kötelezettség a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatónál, a pénzügyi szolgáltatást, közlekedésbiztonsági szolgáltatásokat vagy környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó munkáltatónál, valamint a legalább öt főt foglalkoztató hatósági munkáltatónál
- Belső szabályzat kiadásának kötelezettsége, amely részletesen tartalmazza a bejelentés benyújtásának, ellenőrzésének és rögzítésének módját, a bejelentő tájékoztatását az ellenőrzés eredményéről, a bejelentések ellenőrzése során feltárt hiányosságok elhárítására irányuló intézkedések megtételét, valamint a bejelentővel az ezen intézkedésekkel kapcsolatos kommunikációt, az antiszociális tevékenység bejelentésének megakadályozása érdekében tett intézkedéseket...
- A bejelentések feldolgozásának kötelezettsége elsősorban a bejelentéssel kapcsolatos határidőket szabályozza
- A bejelentések nyilvántartásának kötelezettsége a bejelentés kézbesítésétől számított három évig.
Érdekesség, hogy a módosítás 2000 euróról 6000 euróra emelte a bírságot abban az esetben, ha valaki megtorló intézkedésekkel fenyeget, megtorló intézkedést kísérel meg vagy megtorol a bejelentővel szemben a bejelentéssel összefüggésben, vagy megszegi a bejelentő személyazonosságának vagy az érintett személyazonosságának titoktartási kötelezettségét, vagy akadályozza a bejelentést. Ha az érintett az első eljárástól számított két éven belül ismét megtorlást követ el, a hivatal az első pénzbírság dupláját, legfeljebb 12 000 eurót szabhat ki. Ezek is egyéb bírságok, amelyeket törvény szabályoz, és amelyek ebben a törvényben szerepelnek.
A visszaélésekről szóló törvény 2. §-ának b) pontja értelmében ezúton azt jelenti, hogy „a természetes személy munkaviszonnyal vagy más hasonló jogviszonnyal kapcsolatban tudomására jutott, és antiszociális tevékenységre vonatkozik”. Ha a bejelentés hozzájárulhat vagy hozzájárult egy súlyos antiszociális tevékenység tisztázásához, illetve annak elkövetőjének felderítéséhez vagy elítéléséhez, minősített bejelentésről beszélünk.
A legalább 50 főt foglalkoztató munkáltató, a pénzügyi szolgáltatást, a közlekedésbiztonsági vagy a környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó munkáltató, valamint a legalább öt főt foglalkoztató hatósági munkáltató köteles belső ellenőrzési rendszert kialakítani a bejelentések fogadására és kezelésére. Lehetnek olyan értesítések, amelyek nem csak jogsértő, hanem egyéb tisztességtelen, etikátlan vagy pazarló cselekményekre is utalnak, valamint súlyos antiszociális tevékenységről szóló névtelen értesítések.
