Törvénytervezet a mesterséges intelligenciáról és az európai adatszabályozásról: lépés a biztonságosabb digitális jövő felé Szlovákiában
A digitális korszakban a mesterséges intelligencia (AI) és az adatok a mindennapi élet szerves részévé váltak, míg jogi szabályozásuk szükségessége már a sz. A Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizálási Minisztériuma a mesterséges intelligenciáról és az európai adatszabályozásról szóló törvénytervezetet (LP/2026/17) nyújtott be tárcaközi véleményezési eljárásnak, amelynek célja a legfontosabb európai jogszabályok, így különösen a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (AI törvény - EU 2024/1689 és EU 2024/1689 adattörvény és az EU adattörvény2/8Da rendelet) 2022 682. 2023/2854).
A 2026.05.01-én hatályba lépő törvényjavaslat új nemzeti keretrendszert vezet be a mesterséges intelligencia használatának felügyeletére, az adatkezelésre, valamint a jogszabályi kötelezettségek megsértése esetén alkalmazandó szankciórendszert.
Az Európai Unió 2024-től szisztematikusan törekszik a technológiai innováció támogatására, ugyanakkor az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére helyezi a hangsúlyt. Ennek a stratégiának a kulcsfontosságú eszköze az úgynevezett "Digitális Omnibusz" - egy olyan intézkedéscsomag, amely a digitális szabályozás végrehajtásának egyszerűsítését és harmonizálását célozza, beleértve a mesterséges intelligenciáról szóló törvény (AI törvény) rendelkezéseit is. A központi elem egy átfogó digitális csomag, amely leegyszerűsíti a mesterséges intelligenciára, a kiberbiztonságra és az adatokra vonatkozó szabályokat. Ezt egy Data Union stratégia egészíti ki, amely kiváló minőségű adatokat biztosít a mesterséges intelligencia számára, valamint egy európai üzleti pénztárca, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy egységes digitális identitást biztosítsanak. Célja, hogy valamennyi EU-tagállamban megkönnyítse az adminisztratív feladatokat és az üzletmenetet.
Csehország számára ez nem csak a közvetlenül végrehajtható európai szabályozás alkalmazásának kötelezettségét jelenti, hanem a megfelelő intézményi és ellenőrzési keret megteremtését is nemzeti szinten.
A Digitális Integritási Hivatalnak a mesterséges rendszerek feletti koordinációs és felügyeleti funkciót kell betöltenie; például a Személyes Adatok Védelmi Hivatala a mesterséges intelligencia személyes adatok feldolgozása területén vagy a jogi környezetben történő felhasználása esetén.
A szabályozási kötelezettségek bővülésével azonban megnövekszik a szabályozási kockázat az érintett jogalanyok számára. A törvényjavaslat a kockázatos mesterséges intelligencia rendszerek piacról való kitiltásának vagy kivonásának lehetőségét, valamint jelentős szankciók kiszabását irányozza elő, amelyek a legsúlyosabb jogsértések esetén akár 35 millió eurót, illetve az érintett teljes éves forgalmának 7 százalékát is elérhetik.
