Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) két panaszban (41510/16. és 81651/17. sz.) döntött, amelyeket a kérelmező kábítószer- és pszichotróp anyagok kereskedelme bűntette miatt nyújtott be büntetés letöltése közben. A panaszok ugyanazokra a jogi kérdésekre vonatkoztak, nevezetesen a büntetés-végrehajtási hatóságok határozatainak bírósági felülvizsgálatának lehetőségére és az ezzel kapcsolatos állítólagos eltérő bírósági eljárásokra. számú panasz A 41510/16 sz. ügy alapja, hogy 2013. június hónapban a panaszosnál nagy mennyiségű gyógyszert találtak, amelyet az orvos korábban felírt számára, de amelyet addigra el kellett volna fogyasztania vagy vissza kellett volna adnia. A kérelmezőt elítélt cselekmény alapján ezt a tényt fegyelmi vétségnek minősítették, amely miatt tíz napos börtönbüntetés letöltésére az intézet zárt területén helyezték el.
számú panasz A 81651/17 számú határozat azon alapul, hogy a kérelmező 2015 novemberében és 2016 januárjában kért engedélyt közvetlen kapcsolatfelvételre, de az abban a hónapban tanúsított magatartása miatt ezt a kapcsolatfelvételt megtagadták. A panaszos a büntetés-végrehajtási hatóság határozatát a közigazgatási bíróságokon próbálta megtámadni, amelyek később minden esetben megállapították, hogy az ügyben nem rendelkeznek hatáskörrel, és külön előírások szerint továbbították az illetékes ügyészséghez felülvizsgálatra. A panaszos ezt követően megtámadta panaszának a Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságához való utalását, de sikertelenül, mivel ez az ügy az ügyészség és nem a bíróság hatáskörébe tartozik.
A kérelmező ezt követően sérelmezte az EJEB-hez, hogy a fent említett eljárás eredményeként nem tett semmi olyat, ami ellentétes volt az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény (Egyezmény) 1. cikkével (6. §), amely szerint kifogásának felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat3, de az 1. cikk értelmében a jogorvoslati lehetőséggel. A panaszos a közvetlen kapcsolatfelvétel megtagadásával kapcsolatos panaszában azt is állította, hogy megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát.
Az ügy és a felek álláspontjának áttekintése után az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a panaszt. Kijelentette, hogy a kérelmező jogainak védelmét a büntetés végrehajtására, valamint az ügyészség jogállására és funkcióira vonatkozó speciális törvényi rendelkezések alapján az ügyészségre bízták. Döntését ezt követően az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 3.127. cikke szerinti panaszok alapján. A panaszos azt állította, hogy az ügyészség felülvizsgálata nem volt „teljes, pártatlan és hatékony”. Állítását azonban más ténybeli vagy jogi bizonyítékkal nem támasztotta alá, kivéve, hogy ilyen eljárással nem ért egyet.
Az EJEB úgy ítéli meg, hogy a kérelmező nem terjesztett elő érveket arra vonatkozóan, hogy a büntetés-végrehajtási hatóság által meghatározott felülvizsgálati mechanizmus miért nem felel meg az Egyezmény követelményeinek. Mivel a panaszos nem próbálta meg ezt a mechanizmust alkalmazni, nincs okunk megkérdőjelezni annak működőképességét az ő konkrét ügyében. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ezért arra a következtetésre jutott, hogy a fenti kifogás nyilvánvalóan megalapozatlan. Továbbá az EJEB megállapította, hogy a fenti következtetésekre tekintettel nem állítható, hogy a kérelmező jelentős hátrányt szenvedett volna az ill. 3 betű b) az egyezmény a bírósághoz benyújtott panasza tárgyában.
Mivel a kérdés nemzeti szinten már megoldott, az emberi jogok tiszteletben tartása a kérelmező ügyében nem igényli az ügy érdemi felülvizsgálatát. Végül az EJEB megállapította, hogy bár a kérelmező hivatkozott az Egyezmény 8. cikkére, nem adott külön indoklást anyagi jogainak ebből eredő megsértésére. Ezért ebben a tekintetben nincs szükség döntésre. A fent kifejtett okok miatt az EJEB a fellebbezést elfogadhatatlannak minősítette, és azt teljes egészében elutasította.
