A Bíróság 2020. szeptember 15-i ítéletében (C-807/18. és C-39/19. sz. Telenor Magyarország Zrt./Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnö05 egyesített ügyekben hozott ítélet) rögzíti az internet nyitottságának (általános nevén "netsemlegesség") alapelvét.
A Bíróság álláspontja szerint az egyes alkalmazások által fogyasztott adatok nem szerepeltetése az ügyfelek teljes adatfogyasztásában az ún. Az internet-hozzáférési szolgáltatók szolgáltatásainak „nulla tarifája” ellentmond a nyílt internethez való hozzáférés követelményeinek.
Ez a cég két olyan csomagot kínál ügyfeleinek, amelyek pl. Nulla tarifa, ahol az egyes alkalmazások és szolgáltatások által generált adatforgalom nem szerepelt az ügyfelek teljes adatfogyasztásában.
A bíróság szerint a „zéró tarifa” és más, a weboldalak forgalmát blokkoló vagy lassító intézkedések alkalmazása korlátozhatja a végfelhasználókat a szabadon választott információkhoz való joguk gyakorlásában, mivel megnehezíti, ha nem teljesen lehetetlenné teszi bizonyos alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A felhasználóknak csak az egyes webhelyeken található tartalom minősége és a technológiai érettség alapján kell döntéseket hozniuk.
